Truthful

2026.júl.28.
Írta: Truthful Szólj hozzá!

Nürnberg (2025)

A háborús bűnösök pere Nünbergben hatalmas port kavart annak idején, mert a történelemben addig még csak hasonlóra sem volt példa. A második világháború 22 náci főbűnösét citálták nemzetközi bíróság elé 1945-ben, ám a legnagyobb vétkesek (Hitler, Himmler, Göbbels, Bormann) öngyilkosságba menekültek. Ám sokakat elfogtak és ezek felelősségre vonása óriási érdeklődést keltett Európában.

nurnberg.jpg

James Vanderbilt drámája az 1945 novemberében megkezdődő és 1946 szeptemberében lezáródó Nürnbergi pert veszi górcső alá. Sajnálatos módon a film teljes egészében Göring sorsára megy rá, a többi vádlott nagyon elsikkad. Pedig ott volt Rudolf Hess, Joachim von Ribbentrop, Albert Speer és Wilhelm Keitel is a vádlottak padján, mindannyian kulcsszerepet töltöttek be a háborús náci Németország (és a német hadsereg) vezetésében. Göringet Russell Crowe alakítja kiemelkedő színvonalon, míg a bizalmába férkőző pszichiátert, Rami Malek.

A film rávilágít arra, hogy egy kivételesen intelligens elme (mint Göring) is képes az értelmetlen, szinte állatias kegyetlenségre. A perben többször próbálnak túljárni Göring eszén, de ez csak a legvégén sikerül nagy nehezen. Nagyon tetszett, hogy a cselekményszálban helyet kapott egy bizonyos Howard Triest őrmester (Leo Woodall), aki a valóságban is ott volt Göring közelében a börtönben és zsidó származású tolmácsként vett részt a perben. (Nem érhette meg a film leforgatását, mert 2016-ben elhunyt.)

Jók a helyszínek, a készítők ügyeltek az eredeti látványvilág visszaadására, a Nürnbergi tárgyalóterem megjelenítésére. Kiemelendő még a Nürnbergi per főügyészét, Robert H. Jacksont alakító Michael Shannon, aki bár mindent megtesz, hogy Göringet ellentmondásba kergesse, valójában alulmarad vele szemben.

Végül megjegyezném, hogy a film méltatlanul kevés időt és hangsúlyt ad a vádlottakat őrző Burton C. Andrus alezredes szerepének, akit a filmben John Slattery alakít. Andrus mint börtönparancsnok a valóságban rengeteget foglalkozott a rabokkal és alaposan kiismerte őket. Később egy könyvben írta meg tapasztalatait (címe: A Nürnbergi 22), amit volt szerencsém olvasni, és nagyon jónak találtam. Kitér például a 22 főnáci börtönbeli szokásaira, hogy miket olvastak, milyen témákról beszélgettek az étkezéseknél és kinek mekkora IQ értéket mértek.

A film összességében visszaadja a per hangulatát, egyetlen hibája, hogy túlexponálja kissé Göringet és mindent alárendel az ő bemutatásának. Értékelésem mégis erős négy csillag, mert az egyik legjobb, ami a témában eddig született. (80%).

truth_alairas.jpg

Címkék: Nürnberg

Mentőexpedíció (The Martian)

Nem tudom annyiszor megnézni a Mentőexpedíciót, hogy megunjam. Eddig hatszor láttam, és a kedvenc filmjeim TOP-12-es listájára is felkerült az évek során. Ridley Scott fantasztikusat rendezett, de persze ezt a filmet Matt Damon teszi naggyá.

the_martian.jpg

Az emberiségnek még eddig nem sikerült a Holdon kívül más égitestre embert juttatnia, de ha ez a bravúr sikerül, az egyértelműen majd a Mars lesz. A Hold félmillió kilométerre van, a Mars viszont még legközelebbi pozíciójában is 60 millió kilométerre. De valószínűleg egyéb szempontok miatt majd a 100 milliós távolság lesz az, amit választanak.

A Mars vörös színű a ferrit miatt, viszont mínusz 50-100 fokos hidegekre lehet ott számítani, ráadásul nincs légkörmegtartó képessége (a mágnesesség hiánya miatt), és iszonyú a sugárzási szint, plusz a világűrből érkező meteorit-becsapódási veszély. Mindezek miatt távolról sem lenne olyan vidám hely, mint ahogyan azt a film alaptörténete szerint Mark Watney (Matt Damon) bemutatja.

A sztori szerint egy különleges kutatócsoport dolgozik a Marson, ám hazaindulásukkor egy vihar elsodorja a legénység egyik tagját, akit a többiek halottnak hisznek, és a Marson felejtenek. Az ő hónapokig (talán egy teljes évig is) tartó viszontagságait láthatjuk a filmben, ahogyan túlélni próbál a Mars felszínén hagyott bázison teljesen egyedül. Krumplit termel, és a kommunikációt is kialakítja a Földdel. Közben iszonyúan lefogy, és minden percében a halállal néz szembe.

Mark azonban humorral oldja a feszültséget, és valóban rengeteg helyzetkomikumot kapunk, melyhez ugyanakkor sok izgulni való is társul. A végeredmény egy szórakoztató, de közben izgalmas kaland-vígjáték sci-fi elemekkel. Értékelésem természetesen erős öt csillag, százalékban 90-95%. Az egyik legjobb film, amit valaha láttam.

truth_alairas.jpg

Kedvenc filmjeim az elmúlt 80 évből

Az IMDb oldalán közel ezzer filmet értékeltem eddig (ám valójában ennél is többet, kb 3 ezer alkotást láttam eddig), így meglehetősen nagy mintából meríthettem listám összeállításához. De meszületett végül a TOP-14 nagy kedvenc.

  1. A remény rabjai (1994)
  2. Farkasokkal táncoló (1990)
  3. Életrevalók (2011)
  4. A zongorista (2002)
  5. Van, aki forrón szereti (1959)
  6. Holt költők társasága (1989)
  7. Casablanca (1942)
  8.  A fegyvertelen katonna (2016)
  9. Tizedes meg a többiek (1965)
  10. A Sátán felemelkedése (2003)  
  11. Mentőexpedíció (2015)
  12. Kémek a Sasfészekben (1968)
  13. The Walkig Dead (2010)
  14. Csernobil (2019)

nachos_filmtekercs.jpg

Odüsszeia [kritika]

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idei nyár legjobban várt filmje a Christopher Nolan rendezte Odüsszeia (The Odyssey), mely a múlt héten (július 16-án) került a hazai mozikba. Történelemmel főállásban foglalkozó filmes műkedvelőként nagyon vártam már a bemutatót mert kíváncsi voltam arra, hogy Nolan milyen megoldásokkal viszi filmre Homérosz 3 ezer éves híres eposzát. Ragaszkodik e az eredeti cselekményszálhoz, mennyire lesz drámai, mennyire mese és mennyire akciófilm a végeredmény? Terhelő lesz e a közel 3 órás vetítési idő és mennyire nyújtanak majd emlékezetes alakítást a főszereplők? Végül: tud e majd lenyűgöző látványvilágot elénk tárni a film (a legújabb IMAX-technikával) és valóban az ókor korai szakaszában érezhetjük e majd magunkat (Krisztus előtt 1200 körül)? A válaszokat nagyjából megkaptam és most jelen posztomban ezekről írnék, kitérve arra is, hogy végül miért adtam a filmre az 5-ből csak három csillagot a Magyar Filmadatbázis oldalán.

odusszeia.jpg

A kép forrása: mafab.hu

Nos mindenekelőtt kiemelném, hogy látványban valóban erős alkotásról van szó, melyen érződik, hogy 250 millió dollárt költöttek el rá. Ugyanakkor már az első jelenetek után megtapasztalható egy furcsa, komor és nyomasztó alaphangulat mely sajnos végigkíséri az egész filmet (mind a 172 percet). Nolan komolyan vette dolgát: Homérosz mesés eposzát igyekezett realista módon bemutatni (a látszólagos antagonizmus ellenére is). Bemutatásra kerül például Trója ostroma, noha az nem része az eredeti Odüsszeiának, de nem bánjuk, mert az igazán harcias és mozgalmas jelenetek nagy hányada ennek részleteiből származik. Ugyan kissé furcsa, hogy a trójai faló nem a lábain áll és a várbeliek az oldalán vonszolva gyötrik be Trójai kapuin, ám ott végül felállítják, hogy aztán a benne lapító görögök éjszaka kijöhessenek belőle, szélesre tárva Trójai kapuit. És mindez Odüsszeusznak köszönhető, aki a Tróját ostromló görög sereg legtalálékonyabb harcosa és Agamemnon mükénei király legfőbb embere. Apropo Agamemnon: igazán sosem látjuk őt, Nolan mitikus alakként jeleníti meg, csak a stáblistából tudjuk, hogy jelmezében Benny Safdie bújik meg. 

Odüsszeusz viszont részletes karakterisztikát kap: megismerjük családját, hazáját, Ithaka szigetét és motivációit illetve jellemét is. Ugyanakkor Matt Damon alakítása tipikusan "elmegy kategória" sajnos és kétségtelenül nem ő hanem Anne Hathaway a film legkimagaslóbb szereplője, Penelopé karakterében (aki Odüsszeusz felesége). Hosszú-hosszú éveken keresztül várja haza férjét, miközben folyamatos fenyegetésben él az ithakai palotában lebzselő idegenek (kérők) közelségében, akiket semmilyen módon nem képes eltávolítani a palotából. Odüsszeusz viszont csak nem jön, mert a 900 kilométeres utat (Trójából Ithaka szigetére) 8 éven át sem tudja leküzdeni.

troy_ithaca_map.jpg

(Megjegyezném a források szerint az ókori hajósok egy ekkora utat 7-8 nap alatt tettek meg akkoriban). Igaz ugyan, hogy Odüsszeusz a 8 évből hetet a szépséges Kalüpszó (Charlize Theron) fogságában tölt (egy szigeten, ahol a nimfa lótusz virággal eteti, így Odüsszeusz elveszti emlékezetét és hazatérési szándékát is) ám a maradék egy év is túlzásnak tűnik egy 6 napos hajóútra. Ám Homérosz így irta meg (ezzel nem tudunk mit kezdeni) és azért némi magyarázatot is ad a hosszú késlekedésre: Odüsszeusz ugyanis folyton különböző veszélyes helyzetekbe kerül. Először egy közel 4 méteres Küklopsszal hadakozik, majd óriás páncélos vitézek támadják meg embereit (egy másik szigeten) elpusztítva három hajójából kettőt és olyan is előfordul vele, hogy gonosz varázslónő változtatja disznóvá maradék embereit vagy épp tengeri szirének és óriás sziklaszörnyek fenyegetik hajóját. Végül azonban egy 7 éves kényszermegállót követően (melyet a már említett Kalüpszó nimfa szigetén révületben tölt el) mégiscsak hazatér, hogy megvívja utolsó nagy harcát a szigetét bitorló betolakodókkal. 

odusszeia_anne_hathaway.jpg

Odahaza a gonosz Antóniusz (Robert Pattinson) zaklatja folyton Odüsszeusz feleségét a szépséges Penelopét, állandóan követelve, hogy menjen hozzá feleségül. Ám az asszony bízik Odüsszeusz hazatérésében miként mélynövésű fia is, Telemakhosz (Tom Holland) aki a film kétségkívül legbalfékebb karaktere. Sem harcolni, sem ravaszságokat kieszelni nem képes, amin tovább ront 160 centis megjelenése egy sudár harcosokkal teli világban. Ám mégis csak Odüsszeusz fia és Ithaka eljövendő királya, így kulcsszerepet kap a végső Happy End-ben. A film utolsó negyedében kapunk egy kis mozgalmas harcot: Odüsszeusz koldúsnak álcázva magát ugyanis csak hazatér és leszámol a betolakodókkal, egytől egyik legyőzve őket (egyszál maga). A harci jeleneteknél sajnos annyit rángatják a kamerát (érzékelendő a véres küzdelmet), hogy szinte beleszédül az ember, így a párharcok élvezeti értéke nem túl magas. Ebben Wolfgang Petersen sokkal profibb volt, amikor 2004-ben elkészítette a Tróját Brad Pitt főszereplésével. Apropo Trója: az a film nagyságrendekkel jobb mind látványvilágában mind rendezésében (de még alakításaiban is), bár ott még a PC (politically correct) nem befoylásolta a készítőket, így Szép Heléne nem volt fekete bőrű kenyai színésznő és a görög katonák soraiban sem bukkantak fel koreai, kínai, arab és színesbőrű harcosok. 

odusseia.jpg A kép forrása: IMDb

Az Odüsszeia sajnos nem egy erős alkotás, iszonyúan elnyújtott a 3 órás vetítési idejével és sajnos nem tud annyi izgalmat és érdekességet illetve brilliáns színészi játékot sem felmutatni, hogy ezt ne érezzük megterhelőnek. Unalmas kissé és elvarázsolni sem tudja a nézőt. Ma amikor egy mozijegy ára egy teljes havi streaming előfizetés összegével azonos, meggondolandó, hogy mire vesz jegyet az ember. Őszintén szólva az Odüsszeia nem tartozik az "egyértelműen megérte" filmek közé ez az igazság.

Én a magam részéről a végén már nagyon vártam a lámpák felkapcsolását. Ha ókori filmes élményekre és harci jelenetekre vágyunk a Trója újranézését javasolnám inkább. 

3csillag.jpg

truth_alairas.jpg

A Hail Mary-küldetés

A középpontban apró kis szerves élőlények állnak (melyek mikroszkópikus méretűek, mint a vírusok), és képesek arra, hogy a több millió fokon égő Napot megegyék. Ez kb. az első zagyvaság A Hail Mary-küldetésben. Az asztrofágoknak elnevezett kis lények minden csillagot bepuszilnak, egyet kivéve: egy távoli csillagot. Ide küldik el Ryland Grace gimis fizikatanárt (Ryan Gosling), hogy tanulmányozza a dolgot, és ha lehet, mentse meg a Földet.

hail_mary_kuldetes.jpg

Itt a második zöldség a filmben: a NASA a világ legfontosabb küldetésére nem egy Nobel-díjas tudóst vagy kutatót küld, esetleg egy asztronautát, hanem egy gimnáziumi tanárt. Szuper hiteles.

Aztán jön a harmadik gagyiság: Grace találkozik egy másik értelmes idegen életformával, akivel összefog a probléma megoldására. Az idegen életforma egy kis űrpók, mely mintha kis sziklákból állna. Nagyon hihető ez is, mint ahogyan abban is nehéz értelmes magyarázatot találni, hogy miként lehetséges, hogy kb. 5 perc alatt folyékonyan megtanulnak egymással kommunikálni. Még viccelődnek és ugratják is egymást a nagy barátságban.

Persze ketten együtt megmentik a Földet, és bár Grace nem térhet haza, nagy barátságban készülnek hátralévő életüket együtt leélni. Mármint az űrpók és a gimis fizikatanár. Annyira gagyi, hogy inkább csak mesefilmeken felnőtt és lélekben ma is gyermek filmrajongóknak merném ajánlani.

Meglepő, hogy az IMDb-n 8,2 ponton áll, amit én Ryan Gosling népszerűségének tudok be, és annak a ténynek, hogy az infantilis amerikai szavazók szeretik az űrmeséket. Na, ennél a filmnél megkapják. A hitelesebb sztorikat kedvelők unni fogják A Hail Mary-küldetést (és bosszankodnak rajta). Max. háromcsillagos az egész.

truth_alairas.jpg

Csúcsragadozó

Nekem tulajdonképpen bejött az Apex című thriller Baltasar Kormákur rendezésében, Charlize Theron és Taron Egerton főszereplésével. Jelenleg az egyik legnépszerűbb film a Netflixen.

csucsragadozo.jpg

Kicsit ugyan elhúzzák az elejét, amely felvezeti a legfőbb karaktert, Sashát (Charlize Theron), és bemutatja, hogyan veszti el férjét. Itt kapunk magyarázatot arra is, hogy a hegymászást imádó pár női tagja miért akar később mindenáron Ausztráliába menni vadvízi evezésre. Az indoklás röviden: tragikus módon mélybe zuhant férje (Eric Bana) iránti tiszteletből, mivel éppen ezt tervezgették a férfi halála előtt.

Akárhogyan is, de a következő jelenetben már az ausztrál vadonban vagyunk, ahol a magányos és csinos nő a helyi bunkó férfiak figyelmének fókuszába kerül. Csak a jóképű Ben (Taron Egerton) veszi védelmébe. Később azonban, miután Sasha tök egyedül nekivág a kietlen vadonnak, hogy napokig tegye próbára önmagát sziklákat megmászva és sebes vizű folyókon végigevezve, újra felbukkan Ben, és ezúttal már gyanúsan viselkedik.

Nem lövöm le a poént és a meglepetéseket sem, de kétségtelenül új oldaláról ismerhetjük meg a két világsztárt. Taron Egerton kopasz a filmben és szálkásan izmos, így afféle macsófigura eleinte. Charlize Theron 50 évesen is csinos, így a legkevésbé sem látszódik zavarónak a köztük lévő 14 év (simán elmennének egy párnak). Akciójelenetekből lehetne több a filmben (ezen a téren marad bennünk a legtöbb hiányérzet), és szerintem több véres jelenet is sokat dobhatott volna a végeredményen. Ami egyébként így sem rossz, és nálam simán eléri a négy csillagot, illetve 80%-ot.

Ami még kiemelendő: nagyon tetszetősek a tájak, a legelején a sziklamászós jelenetnél és utána is végig az ausztrál nemzeti parkokat láthatjuk.

Végül egy megjegyzés: az egész internetet bejárta az a zenés jelenet, melyben Taron Egerton bekattan és a nő nyomába indul. A dal 2015-ös, és előadója a brit The Chemical Brothers, a szám címe pedig: Go. Vírusként terjed a TikTokon Taron Egerton őrült táncával és kurjantásával együtt. Bevallom, nekem is tetszett, ahogyan az egész film is.

truth_alairas.jpg

Truthful

A filmek egy időre elterelik gondjainkról a figyelmet, a jobbak katarzis élményt is nyújtanak és néha, nagyon ritkán változtatnak is picit rajtunk.  Roger Ebert (1942–2013) Pulitzer díjas amerikai filmkritikus (Chicago Sun Times) mondta egyszer "a film empátiát generál, megértet veled különböző reményeket, törekvéseket, álmokat és félelmeket.” Ez pedig nagyon jó dolog és élvezetes sőt szórakoztató is.  

A Truthfull blog egy őszinte, igazmondó weboldal, ahol bölcsészként a lehető leghitelesebben próbálok írni egy-egy filmről, hátha elolvassa valaki. Email címem: truthfulzp@gmail.com

truthful_alairas.jpg

mafab_truthful.jpg

süti beállítások módosítása